rudrAshtadhyAyI

In contrast with rUdraM of krishna yajurveda , shukla yajurveda have rudrAshtadhyAyI .Literally rudrAshtadhyAyI means eight chapters dedicated to rUdra but  actually having mantras dedicated to ganpatI ,heart ( shivasamkalpa suktaM ) ,purUsha , shrI ,surya (mitra ) ,Indra , bruhaspatI, rUdra,rUdra svasA, ambikA, shAntI devtAs consisting of 10 chapters ( 2 additional chapters ) . There are 6 different versions of rudrAshtadhyAyI prevalent in north India.

1) agnipurAnokta version

2) rUdropAsanakalpadrUM version

3) devyAgnika paddhatI version

4) parashUrAma paddhatI version

5) shatrUdriya version ( rUdraM )

6) bruhad rudrAshtadhyAyI version

Following is an overview of common and largest version ( bruhad rudrAshtadhyAyI version ) .

* prathamOdhyAya (1st chapter )

Starts with very famous mantra ‘ganANAntvA o ‘ in it’s shukla yajurveda version. This chapter also consists of shiva samkalpaM .It is dedicated to mahAganpatI and mana ( heart ).It consists of total 10 mantras.

* dvitIyodhyAya ( 2nd chapter)

It houses purUsh suktaM, UttarnArAyana suktaM and very famous ‘shrishha te ‘ mantra ( dedicated to srI devI and bhu devI ).Dedicated to purUsha nArAyana with srI devI and bhu devI .It consists of 22 mantras.

* trutIyodhyAya ( 3rd chapter )

It houses apratiraThaM ( apratiratha suktaM ) and UttarapratiraThaM dedicated to war god Indra and his purOhita ( priest ) bruhaspatI.
In old paddhatI granThas UttarapratiraThaM is not included. ( 3 versions don’t have this UttarapratiraThaM mantras ) This have 17 mantras according to bruhad version  and 12 mantras ( excluding 5 mantras of  UttarapratiraThaM  ) according to old paddhatI granThas.

* chaturthodhyAya ( 4th chapter )

It is dedicated to sun god in mitra form. It consists of 17 mantras.

* panchamodhyAya ( 5th chapter )

This is dedicated to rUdra .It is also known as namakAdhyAya ( namakaM ) due to denser use of phrases ‘namaste’ and ‘namo’ ( apparently denser use of na sound ).It have 66 mantras
, kanva shAkhA have 64 mantras instead of 66 mantras.

* shashtodhyAya ( 6 th chapter )

It is dedicated to rUdra and his parivAra devtAs ( family deities ) .It consists of 8 mantras .Old paddhatIkAras don’t include it in rudrAshtadhyAyI. It is also known as ‘mahicchara adhyAya’ .

* saptamoadhyAya ( 7th chapter )

This is most controversial chapter of rudrAshtadhyAyI .Only bruhad version includes this mantras. Some of old paddhatIkAras don’t include it in rudrAshtadhyAyI .Some paddhatIkAras include only 3 mantras out of 7 , as rest of the mantras are employed in chitA homa .It consist of total 7 mantras .It is dedicated to  offsprings of rUdra i.e. marUta ganas and sharira devtAs .It is also known as jatAdhyAya.

* ashtamodhyAya ( 8th chapter )

It houses chamakaM .It is also known as chamakAdhyAya due to denser use of phrase ‘cha me ‘. It is dedicated directly to agni and apparently to vishvedevAs. It consist of total 29 mantras.

*shantyAdhyAya ( chapter of pacifying )

This portion is additionally and  integrally recited as part of rudrAshtadhyAyI from ancient time .It consists of 24 mantras dedicated to pacifying deities of pravargya rite. It falls under the shukriya section of shukla yajurveda and generally not recited in night.

* svastI prArThana mantradhyAya ( chapter of blessings )

It is additionally and  integrally recited as part of rudrAshtadhyAyI from ancient time .It consists of 13 mantras (one from shatpatha brAhmanaM )  dedicated to Ashi devtAs.

Pdf of rudrAshtadhyAyI

1) rudrAshtadhyAyI text

Animesh’s Blog

UpAsanAmurtIs of goddesses dhUmAvatI

Following is a comprehensive list of several UpAsanAmurtIs  of  dhUmA-bhagvaty based on kAlamrityu tantra , dhUmravArAhI kalpa , saubhAgya dhUmAvatI kalp, Ugra dhUmAvatI kalp, kubjikopnishada , saubhAgya kAnda of atharvan veda ( also known as mahAtharvan samhitA )  and personal conversation with sAdhakas of kAkadhwajI.

1) kAka-dhUmAvatI
2) mohinI dhUmikA
3) UchchAtana dhUmikA
4) trailokya mohinI dhUmAvatI
5) Ugra dhUmAvatI
6) saubhAgya dhUmAvatI
7) dhUmravArAhI
8) dhUmrAstra rupiNI
9) rAvanopAsitA murtI
10) meghanAdopAsita murtI
11) AdInAthopAsita murtI
12) charpatbhanjana nAtha        Upasita murtI
13) dattAtreyopAsita murtI
     ( avdhUtopAsita murtI )
14) kAkachandesheshwarI
15) vidvaishana dhUmAvatI
16) jyeshThA dhUmikA
17) kAkarUdha dhUmAvatI
18) raTharUdha dhUmAvatI
19) dhUmrAkshI murtI
20) vAtsalya dhUmAvatI
21) dandahastA dhUmAvatI
22) shurpahastA dhUmAvatI
23) shivabhakshiNI mahAUgra dhUmAvatI
24) shAbar dhUmAvatI
25) vairAgya dhUmAvatI
26) Atharvan dhUmAvatI
27) pashchimAmnAya     kubjikAangabhuta dhUmAvatI
28) UrdhvAmanAya dhUmAvatI

image

kAlamrityu tantra  in conversation between shiva and skanda kumAra  describes  UpAsana of  kAka-dhUmAvatI, mohinI dhUmikA ,UchchAtana dhUmikA, trailokya mohinI dhUmAvatI and vidvaishana dhUmAvatI .

image

saubhAgya dhUmAvatI kalp and Ugra dhUmAvatI kalp describes UpAsana of Ugra dhUmAvatI and saubhAgya dhUmAvatI. dhUmravArAhI
and dhUmrAstra rupiNI are described in dhumravArAhi kalpa and partially in kAlamrityu tantra .A combination of vArAhi and dhUmAvatI is described.

image

Yantras , gurUkrama , mantras, and several prayogas  of  Atharvan dhUmAvatI are described in mahAtharvan samhitA but unfortunately text is lost only mantroddhAra  and yantroddhAra of atharvan dhUmAvatI are preserved in my tradition. kAkarUdha dhUmAvatI is described as sitting on crow and raTharUdha dhUmAvatI is described as sitting on old and damaged chariot  mulamantra is same in both cases but dhyAnas differ.

image

image

image

dandahastA dhUmAvatI is employed in case of deha kilana ,shatrU tAdana and shurpahastA dhumAvatI is employed in dhananAsha  and dAridryakarna prayogas.
shivabhakshiNI mahAUgra dhUmAvatI is employed in pretabAdha , bhutabAdha , pishAchabAdha , dakinI dosha , sarpa dosha , shAkinI dosha , graha kilan , shatrU nAsha , shatrU mArana , para krita praypga nAsha and tantra bhakshana.

image

dhUmrAkshI murtI is described in  devImahtmya , she is adhyAyadevatA of durgAsaptashatI. rAvanopAsitA murtI
,meghanAdopAsita murtI , AdInAthopAsita murtI , charpatbhanjana nAtha        Upasita murtI and  avdhUtopAsita murtI are due to mantrabheda and UpAsaka bheda .

image
सुर्पहस्ता विजयते

In vAtsalya dhUmAvatI rupA she is to be worship by pautrabhAva ( as a grandson of devI ) , this most saumya murtI of ambA. shAbar dhUmAvatI is worshipped by siddhAs and siddhamArgis ( nAtha yogis ) , generally in their dhunI  in form of smoke . jyeshThA dhUmikA and kAkachandesheshwarI forms are generally worshipped by kApalikas, aghoris and kaulas. image

pashchimAmnAya    kubjikAangabhuta dhUmAvatI
and UrdhvAmanAya dhUmAvatI are UpAsanamutIs due to AmnAya bheda , in pashchimAnAya she is employed for shatrU samhAra and svarakshA but in contrast UrdhvAmanya  employs her in kundalinI jAgrana , karmabhakshana and tivravairAgya. image

image
जयतु धूमाभगवती

Animesh’s Blog

kAThaka purUsha suktaM

purUsha suktaM is one of most celebrated vedic hymn employed densely in any vedic ritual . It is recited in almost all Vedic rituals and ceremonies. The purUsha suktaM is an important part of the rig-veda (10.7.90.1-16). It also appears in the taittirIya Aranyaka (3.12,13), the vAjasaneyI samhitA (31.1-6), the sAmaveda samhitA (6.4), and the aTharvaveda samhitA (19.6). An explanation of parts of it can also be found in the shatapaTha, taittirIya , and shvetAshwatara brAhmana. Like any other veda shAkhA , kAThaka shAkhA too have purUsha suktaM. This sukta is housed in purUshamedhaM of kAThaka shAkhA.The sukta is in anushtuba and trishtup meters , vishvAtma purUsha ( virAta purUsha , vishvarUpa ) is deity and nArAyana is rishI.( kAThaks first recite meter then deity and then the seer of any mantra , this is standard format of viniyoga for them ).Like any other veda shAkhA it is one of important suktas of kAThaka shAkhA. In srauta context it is used in  purUshamedhaM .In grihya context it is used as  UpasThana sukta in sandhyA , also employed in devtArchana and abhishekaM of any male deity. First published edition of kAThaka purUsha suktaM was in ‘kAThaka samkalan’ of suryakAnta.

image

image

Footnotes

1) ्ं  /gum/ is missing in the text , neither marked nor recited in modern recitations.

2) purUshmedhaM is not found in samhitA portion ( probably in kAThaka brAhman which is lost. )

3) svars were lost at early stag so it is recited in ekashrutI mode.

Source

Handwritten sandhyA manual of swAmI lakshman joo.( His handwriting )

Animesh’s Blog

A list of hundred and one yajurveda shAkhAs

According to different granThas , yajurveda have 101 shAkhAs.

ekashatamadhvaryushAkhAH (mahAbhAShye)

ShaTpa~nchAshatamaShTau cha saptatriMshatamityuta |
yasmin shAkhA yajurvede so.ahamAdhvaryave smRRitaH || (mahAbhArate)

shataM chaikA cha shAkhAH syuryajuShAmekavartmanAm | (ahirbudhniya saMhitA)

ityete vAjinaH proktA dasha pa~ncha cha saMsmRRitAH |
shatamekAdhikaM kRRitsnaM yajuShAM vai vikaplakAH || (vAyu purANe)

shatamekAdhikaM j~neyaM yajuShAM vai vikalpakAH | (brahmANDa purANe)

Following is list of those 101 yaju shAkhAs based on different sources.
These 101 vedashAkhAs are  divided into two major sects ( sampradAya ).

A) Aditya sampradAya

1) Name of yajurveda :-           shuklayajurveda

2) total:- 15 shAkhAs
[ shAkhAbhedAstu teShAM vai dasha pa~ncha cha vAjinAm |
kANvAdyAH sumahAbhAga yAj~navalkyAH prakIrtitAH || (viShNu purANe ) ]

3) AchArya :- lord sun and yAgyavalkya rishI

4) Deity :- surya

image

B) bramha sampradAya

1) Name of yajurveda :-
krishnayajurveda
2) Total :- 86 shAkhAs

3) AchArya :- lord bramha and vyAsa deva + vaishampAyana rishI

4) Deity :- rUdra/vAyu

image

Again krishna yaju-shAkhAs are classified as

@ Adi yajurveda ( 8 shAkhAs )
@ kalApI yajurveda (4 shAkhAs )
@ kaTha yajurveda ( 25 shAkhAs )
@ maitrAyanIya yajurveda
    ( 7 shAkhAs )
@ harIdrU yajurveda ( 5 shAkhAs )
@ Aukheya yajurveda ( 1 shAkhA )
@ khAndikeya yajurveda
    ( 2 shAkhAs )
@ taittarIya yajurveda
    ( 5 shAkhAs )
@ vAdhula yajurveda
    ( 4 shAkhAs )
@ anya yajurveda
    (25 shAkhAs )

A) Aditya sampradAya ( shuklayajurveda )

1) jAbAla shAkhA
2) baudheya shAkhA
3) kAnva shAkhA
4) mAdhyAndin shAkhA
5) shApeya shAkhA
6) tApAyanIya shAkhA
7) kapola shAkhA
8) paundravatsa shAkhA
9) AvatikA shAkhA
10) paramvAtikA shAkhA
11) parAshara shAkhA
12) vaidheyA shAkhA (another name EkeyA or EkAyana shAkhA )
13) gAlava shAkhA
14) kAtyAyana shAkhA
15) vaijvApa ( baijvApa ) shAkhA

B) bramha sampradAya ( krishnayajurveda shAkhAs )

@ Adi yajurveda

16) vaishampAyana shAkhA ( Adi yajurveda )
17) Alambi shAkhA
18) kaliNgI ( dala ) shAkhA
19) kamala shAkhA
20) Aruniya shAkhA
21) tAnDaya shAkhA
22) IshmAyana shAkhA

@  kalApI yajurveda

23) kalApI shAkhA

24) hArIdrAviya shAkhA

25) chhAglina shAkhA
26) taumburUvina shAkhA
27) Aulupina shAkhA
28) RichhAbha shAkhA

@ kaTha yajurveda

29) charaka kaTha ( kAThaka ) shAkhA
30) Avharaka kaTha shAkhA
31) bhrAjishTha kaTha shAkhA
32) prAchya kaTha shAkhA
33) kapishThala kaTha shAkhA
34) vArAyaNIya kaTha shAkhA
35) chArAyaNIya kaTha shAkhA
36) shveta kaTha shAkhA
37) shvetAshvatara kaTha shAkhA
38) AupamAnyava kaTha shAkhA
39) pATanDineya kaTha shAkhA
40) maitrAyaNIya kaTha shAkhA
41) khAndAyana kaTha shAkhA
42) pinjula kaTha shAkhA
43) Audala kaTha shAkhA
44) sapicchhava kaTha shAkhA
45) mudgala kaTha shAkhA
46) shrungAla kaTha shAkhA
47) saubhAra kaTha shAkhA
48) maurasa kaTha shAkhA
49) chuchuka kaTha shAkhA
50) yoga kaTha shAkhA
51) hApila kaTha shAkhA
52) dausala kaTha shAkhA
53) dhausha kaTha shAkhA
54) jrumbhaka kaTha shAkhA

@ maitrAyanIya yajurveda

55) mAnava maitrAyana shAkhA
56) vArAha maitrAyana shAkhA
57) dundhubha maitrAyana shAkhA
58) Ekeya maitrAyana shAkhA 59) hAridrU maitrAyana shAkhA
60)  shyAmA maitrAyana shAkhA
61) shyAmAyaNIyA maitrAyana shAkhA

@ harIdrU yajurveda

62) AsurinA shAkhA
63) gArgya shAkhA
64) shAkarAkshya shAkhA
65) mArga shAkhA
66) vAsaviyA shAkhA

@ Aukheya yajurveda

67) AukheyI ( vaikhAnasa )  shAkhA

@ khAndikeya yajurveda

68) khAndikeyI shAkhA
69) taittirIya shAkhA

@ taittarIya yajurveda

70) baudhAyan taittarIya shAkhA
71) Apastamba taittarIya shAkhA
72) bhAradvAja taittarIya shAkhA
73) hiranyakeshI (satyAshADha ) taittarIya shAkhA
74) vAdhula taittarIya shAkhA

@ vAdhula yajurveda

75) agniveshya shAkhA
76) kaundinya shAkhA
77) gAlava shAkhA
78) sankha shAkhA

@ anya yajurveda shAkhA

79) lauhitya shAkhA
80) shAvadha shAkhA
81) chulibhi shAkhA
82) sumatI shAkhA
83) devavara shAkhA
84) anukrishna shAkhA
85) Ayu shAkhA
86) anubhUmI shAkhA
87) AprIta shAkhA
88) krushAshva shAkhA
89)sumUli shAkhA
90) lauki shAkhA
91) dhaumya shAkhA
92) kAshyapa shAkhA
93) shuka shAkhA
94) bhurIshravA shAkhA
95) somAvI shAkhA
96) AtunAtakya shAkhA
97) bhAragava shAkhA
98) tAla shAkhA
99) yAskiya shAkhA
100) UnarI shAkhA
101) vida shAkhA

Footnotes

1) Name of shAkhA in bold letter show existence of shAkhA in form of oral /published / manuscript /  fragment form .
2) List is not critical at all , it is based on traditional sources.
3) In some cases I found different names of same yaju-shAkhA so I included most popular name of that shAkhA.
Sources

The list is based on following granThas:-

1) charanvyuha sutra
2) vedashAkhA paryAlochanaM
3) veda shAkhA patta
4) bramhAnda purAna
5) mahArnava
6) vishnu purAna
7) Introduction to several published yaju-samhitAs.

Animesh’s Blog

अथर्ववेदीय एनस मंत्राः (शकल होम मंत्राः)

‘एन’ means sin and since this mantras are remover of एन hence they are called as एनस मंत्राः .( doubtful explanation ?
)Also these are known as शकल होम मंत्राः becaus शकल ( twig or samidhA ) is offered in agni by this mantras.
These are housed in atharvavedIya version of mahAnArayan Upnishada. If any of panchamahA pAtaka or UpapAtaka is committed by an atharvan than he should offer twigs dipped in ghee to his aupAsana agnI or In laukika agnI by these mantras .If he had installed three scared fire then he should offer twigs dipped in ghee to ‘gArhpatya agnI’ after prAtar homa or purnAhutI with अग्नये एननाशकाय स्वाहा॥ and should perform UpasThanaM of agnI again . After performing purva-tantra , atharvan should offer samidhA of either shAnta vrUksha  ( pacifying tree’s twigs ) or ghora vrUksha ( terrifying tree’s twigs ) dipped in ghee with these mantras.

image

( अथर्वा वा प्रजापतिस्य आर्षम्। मंत्रोक्त देवता )

ॐ देवकृतस्यैनसोऽवयजनमसि स्वाहा  ।। 
ॐ मनुष्यकृतस्यैनसोऽवयजनमसि स्वाहा ॥
ॐ पितृकृतस्यैनसोऽवयजनमसि स्वाहा  ॥
ॐ आत्मकृतस्यैनसोऽवयजनमसि स्वाहा ॥ ॐ अन्यकृतस्यैनसोऽवयजनमसि स्वाहा ॥ 
ॐयद्दिवाचनक्तं चैनश्चकृमतस्यावयजनमसि स्वाहा  ॥
ॐयद्विद्वांसश्चाविद्वांसश्चैनश्चकृमतस्यावयजनमसि स्वाहा ॥ 
ॐ यच्चाहमेनो विद्वांसश्चाविद्वांसश्चैनश्चकृम तस्यावयजनमसि स्वाहा ॥
ॐ यत्स्वपन्तश्च जाग्रतश्चैनश्चकृम तस्यावयजनमसि स्वाहा ॥
 ॐ यत्सुषुप्तश्चजाग्रतश्चैनश्चकृम तस्यावयजनमसि स्वाहा ॥
ॐ एनस एनसोऽवयजनमसि स्वाहा  ॥

Animesh’s Blog

तिल होम मन्त्रा:

ॐ तिलाः कृष्णास्तिलाः श्वेतास्तिलाः सौम्या वशानुगाः  ।  तिलाः पुनन्तु मे पापं यत्किञ्चिद्दुरितं मयि स्वाहा  ।।

ॐ  यन्मे मनसा वाचा कर्मणा वा दुष्कृतं कृतम्  ।  दुःस्वप्नं दुर्जनस्पर्शं तिलाः शान्तिं कुर्वन्तु स्वाहा  ।।

ॐ चौरस्यान्नं नवश्राद्धं ब्रह्महा गुरुतल्पगः  ।  गोस्तेयं सुरापानं भ्रूणहत्यां तिलाः शमयन्तु स्वाहा  ।।

ॐ गणान्नं गणिकान्नं कुष्टान्नं पतितान्नं भुक्त्वा वृषलीभोजनम्  ।  श्रद्धा प्रजा च मेधा च तिलाः शान्तिं कुर्वन्तु स्वाहा  ।।
 
ॐ  श्रीश्च पुष्टिश्चानृण्यं ब्रह्मण्यं बहुपुत्रिणम्  ।  श्रद्धा प्रजा च मेधा च तिलाः शान्तिं कुर्वन्तु स्वाहा  ॥

Animesh’s Blog

॥ अथर्ववेदीय त्वरित रूद्र सुक्त ॥

( रुद्रदेवत्या । आथर्वणस्य वा नारायणस्य अर्षम् ॥ )

image
अन्तश्चरसि भूतेषु गुहायां विश्वतोमुखः । त्वं ब्रह्म त्वं यज्ञस्त्वं वषट्कारस्त्वमॐकरस्त्वं विष्णोः परमं पदम् ।

ॐ सर्वो वै रुद्रस्तस्मै रुद्राय नमो अस्तु  ।  पुरुषो वै रुद्रस्तन्महो नमो नमः  । 
विश्वं भूतं भव्यं भुवनं चित्रं बहुधा जातं जायमानं च यत्  ।  सर्वो ह्येष रुद्रस्तस्मै
रुद्राय नमो अस्तु  ॥१॥

कद्रुद्राय प्रचेतसे मीह्ळुष्टमाय तव्यसे  ।  वोचेम शन्तमं हृदे  ।  सर्वो ह्येष
रुद्रस्तस्मै रुद्राय नमो अस्तु  ॥२॥

नमो हिरण्यबाहवे हिरण्यवर्णाय हिरण्यरूपाय हिरण्यपतये  ।  अम्बिकापतय उमापतये नमो नमः  ॥३॥

Animesh’s Blog

शुक्लयजुर्वेदीय देवे मंत्रा:

Only mahArAshTra based shuklayajurvedIns uses this mantras in pushpAnjalI ( mantra pushpaM ) .In present even among them rarely full mantras are recited. Out of complete 23 mantras only 7 mantras are recited presently .These mantras are called deve because they are addressed to vishvedevtas ( all gods ) and all mantras of ‘deve collection‘ have word ‘devA’ in them .Modern vAjasaneyA employs only following mantras –
1) गणानांत्वा०
2) अम्बेअम्बिके ०
3) यज्ञेनयज्ञ०
4)राजाधिराजाय०
5) स्वस्तिसम्राज्यम् ०
6)विश्वत ०
7) इष्ट गायत्री

And glimpse of past glory is :-

image

image

image

Animesh’s Blog

shuklayajurveda sAyaM agnihotra prayoga

PramAna
अग्निहोत्रनिरूपणम्
उद्धरेति यजमानो ब्रूयात्सायं प्रातरग्निहोत्रे १ गार्हपत्यादाहवनीयस्योद्धरणमनस्तमितानुदितयोः २ प्रत्यङ्मुखो वा सायं निदध्यात्तस्मिन्सायं प्रातर्होममेके ३ नित्यो दक्षिणाग्निः ४ सर्वे गतश्रियः ५ सदा वाऽऽहरणम् ६ एकेषामुपवसथे ७ नवाऽवसिते वा ८ तस्मिन्पचेयुरमांसम् ९ पाक्याभावे गोःपयोऽधिश्रियतवै ब्रूयात् १० तद् ब्राह्मणं पाययितवै ब्रूयात् ११ अन्तरेणाऽपराग्नी गत्वा दक्षिणेन वाऽप्रदक्षिणमाहवनीयं परीत्योपविशति यजमानः १२ पत्नी च पूर्ववत् १३ अपरेणाऽहवनीयं कूर्चं निदधाति कुशान्वा १४ परिस्तरणं सर्वेषां प्रागुदग्भिरुदगग्रान्दक्षिणाग्रान्करोति श्रुतेः १५ आहवनीयं पर्युक्ष्योदधारां निनयत्यागार्हपत्यात् १६ तं च १७ ततो दक्षिणाग्निम् १८ हुते च धारावर्जम् १९ १३

अग्निहोत्रीं दोहयति पुंवत्सामशूद्रे ण स्थाल्यामार्यकृत्यामूर्ध्वकपालायां दक्षिणतः प्राचीमुदीचीं वा १ पूर्वेणाऽहवनीयं आहृत्य गार्हपत्येकेऽधिश्रयत्युत्तरतो निरुह्याऽङ्गारान् २ एवमन्यत्राऽपि होमार्थस्याऽहरणम् ३ दक्षिणेन वौषधम् ४ तृणेनाऽवज्योत्याऽसिच्याऽऽपः पुनरवज्योत्य निधायं त्रिरुद्वासयत्युदक् ५ अस्तमिते जुहोति ६ वैकङ्कतं स्रुक्स्रुवं प्रतप्य पाणिना सम्मार्ष्टि ७ पुनः प्रतप्योन्नेष्यामीत्याह ८ ओ३मुन्नयेति यजमानस्तिष्ठन् ९ चतुरः स्रुवानुन्नयति १० स्थाल्यां परिशिनष्टि तद् ब्राह्मणः पिबेत् ११ उपरि समिधं धारयन्वार्क्षीमध्यधि गार्हपत्यादाहवनीयं हरति मुखमात्रे धारयन् १२ मध्ये निगृह्योद्गुह्योपविश्य समिधमादधात्यग्निज्योतिषं त्वा वायुमतीं स्वर्ग्यां स्वर्ग्गायोपदधामि भास्वतीमिति १३ प्रदीप्तामभिजुहोत्यग्निर्ज्योतिरिति सजूरिति वा १४ अग्निर्वर्च इति ब्रह्मवर्चसकामस्य १५ कूर्चे निधाय गार्हपत्यमवेक्षते होष्यन्नस्मिन् १६ तूष्णीमुत्तरां भूयसीम् १७ भूयिष्ठं स्रुचि १८ द्विः प्रकम्प्य निदधाति १९ उपमृज्य स्रुचं कूर्चे निमार्ष्टि नमो देवेभ्यः स्वधा पितृभ्य इति दक्षिणत उत्तानम् २० अप उपस्पृश्य २१ इतरयोश्च पुष्टिकामः स्थाल्याः स्रुवेण इह पुष्टिं पुष्टिपतिर्दधात्विह प्रजां रमयतु प्रजापतिः । अग्नये गृहपतये रयिमते पुष्टिपतये स्वाहा इति गार्हपत्ये २२ तूष्णीं द्वितीयाम् २३ अग्नयेऽन्नादायाऽन्नपतये स्वाहेति दक्षिणाग्नौ २४ तूष्णीं द्वितीयाम् २५ अनामिकया द्विः प्राश्नाति २६ उत्सृप्य निर्लेढ्याऽचायोत्सिञ्चति देवाञ्जिन्व पितॄञ्जिन्व तृतीयामुदुक्षति सप्त ऋषीञ्जिन्वेति २७ चतुर्थीं कूर्चस्थाने त्रिर्निषिञ्चत्यग्नये पृथिवीक्षिते स्वाहा पृथिव्या अमृतं जुहोमि स्वाहेति २८ स्रुक्स्रुवमाहवनीये प्रतप्य निदधाति २९ समिध आदधाति सर्वेषु यथापर्युक्षितं समिदसि समिद्धो मेऽग्ने दीदिहि समिद्धा ते अग्ने दीद्यासमिति ३० वाग्यतो दोहप्रभृत्याहोमात् क्षीरहोता चेत् ३१ १४

प्रातर्जुहोत्यनुदिते १ अन्तरेणापराग्नी गत्वा दक्षिणेन वा प्रदक्षिणं गार्हपत्यं गत्वोपविशति यजमानः २ पत्नी च यथादेशम् ३ अथ आचामति वृष्टिरसि वृश्च मे पाप्मानं सत्येन व्रतमुपैम्यापः सत्यं मयि व्रतमिति ४ वाचं विसृज्य पुनराचामति विद्युदसि वृश्च मे पाप्मानं जह्यपोऽवभृथमभ्युपैमि मयि सत्यं गोषु मे व्रतमिति ५ उन्नयामीत्याह प्रातः ६ प्राक्संस्थं समित्पर्युक्षणं धारा चोभयत्र वा ७ अग्निशब्दे सूर्यः ८ रात्र्युषसाहेति वा ९ ज्योतिः सूर्य इति वा प्रातः १० प्रथमाऽस्तमिते पर्युदयं च स्वर्गकामस्य ११ तमोऽभ्यये सायं जुहुयाद्वियति प्रातरायुष्कामस्य १२ अन्तः पशौ पशुकामस्य सायं प्रातः १३ शयाने श्रीकामस्य प्रातः १४ प्रथमसिद्धे धूप्यमाने प्रजासु निहत्येव सहसाऽन्नमत्स्यतः १५ भूयिष्ठार्चिषि गृहीत्वेव सहसा १६ प्रदीप्ततमे श्रीयशस्कामस्य १७ अर्चिःप्रत्यवाये मैत्रेणाऽन्नमत्स्यतः १८ अङ्गारेषु चाकश्यमानेषु ब्रह्मवर्चसकामस्य १९ पयसा स्वर्गकामः पशुकामो वा २० यवाग्वा ग्रामकामः २१ तण्डुलैर्बलकामः २२ दध्नेन्द्रि यकामः २३ अनधिश्रयणं च श्रुतिसामर्थ्याभ्याम् २४ घृतेन तेजस्कामः २५ संवत्सरं जुहुयादेतेषामेकैकेन कामसंयोगे २६ सायं प्रातर्वा २७ दक्षिणेन प्रवेशनमग्निहोत्रेष्टिषु २८ सायंप्रातराहवनीयस्याऽसनोपस्थाने २९ शय्याऽसनं वा गार्हपत्ये ३० संव्रजन्मनसोपस्मृत्य दक्षिणाग्निम् ३१ अनशित्वा प्रातर्मुहूर्तं सभासनं सभ्यस्य ३२ भस्मोद्धृतमुपेयात् ३३ स्वयं वा जुहुयात् ३४ उपवसथे नियमः ३५
१५
इति कातीये श्रौतसूत्रे चतुर्थोऽध्यायः

image

image

image

image

An actual performance video can be downloaded from following link. This agnihotrI is from nepAlamandal.

agnihotra prayoga video

Animesh’s Blog

suklayajurveda ( nirAgnika ) aupAsana homa prayoga

Authenticity of this prayoga is based  ‘prUshtodivItI vidhAnaM ,.
image

image
kandika from pAraskara grihyasutra instructing about aupAsana

पवित्र आसन पर बैठकर आचमन और प्राणायाम कर के अपनी दायें हाथ की अनामिका अङगुली में कुश की पवित्री धारण करें और जल लेकर निम्नलिखित संकल्प करें-

देशकालौ संकीत्य अमुकगोत्र: अमुकशर्माऽहं अमुकवर्माऽहम्, अमुकगुप्तोऽहम् श्रीपरमेश्वरप्रीतये सायंप्रातर्होमं करिष्ये ।

पश्चात् वेदी अथवा ताम्र-कुण्ड में पञ्चभूसंस्कार करना चाहिये । तीन कुशों से भूमि अथवा ताम्र-कुण्ड को भाड दें माड दें और उन कुशों को ईशानकोण में फेक दें । पश्चात् गोमय और जल से लेपन करें । अनन्तर स्त्रवा अथवा तीन कुशों द्वारा उत्तरोत्तर क्रम से तीन-तीन पूर्वाग्र रेखाएँ करें । उल्लेखन क्रम से अनामिका और अङ्गुष्ठ से तीन बार मृत्तिका उठाकर ईशानकोण में फेंक दें, फिर वहाँ जल छिडकें । इस प्रकार संस्कार करके निम्नाङ्कित मन्त्र से वहाँ अग्नि ले आवें ।

अग्न्याहरणमन्त्र

अन्वग्निरित्यस्य पुरोधा ऋषिस्त्रिष्टुप् छन्दोऽग्निर्देवता अग्न्यानयने विनियोग: ।

ॐ अन्न्वग्निरुषसामग्ग्रमक्ख्यदन्न्वहानि प्प्रथमो जातवेदा: ।
अनुसूर्य्यस्य पुरुत्रा चरश्मीननु द्यावापृथिवी ऽआततन्थ ॥

‘जिन अग्निदेव ने उष:काल के प्रारम्भ में क्रमश: प्रकाश फैलाया, फिर समस्त उत्पन्न वस्तुओं का ज्ञान रखनेवाले जिन प्रमुख देव ने दिनों को अभिव्यक्त किया तथा सूर्य की किरणों को अनेक रंग-रूपों में प्रकाशित किया और जो प्रकाश एवं पृथिवी को सब ओर से व्याप्त किये हुए हैं, उन अग्निदेव का हम साश्नात्कार कर रहे हैं ।’

इसके बाद निम्नाङ्कित मन्त्र पढकर पूर्वोक्त वेदी अथवा ताम्रकुण्ड में अग्नि की स्थापना करें

अग्निस्थापनमन्त्र

पृष्टो दिवीत्यस्य कुत्सऋषिस्त्रिष्टुप्‌छन्दो वैश्वानरो देवता अग्निम्थापने विनियोग: ।

ॐ पृष्ट्टो दिवि पृष्ट्टोऽग्नि: पृथिव्व्यां पृष्ट्टो व्विश्वा ऽओषधीरा विवेश ।
वैश्वानर: सहसा पृष्टोऽग्नि: स नो दिवा स रिषस्पातु नक्तम् ॥

‘द्युलोक में कौन आदिंत्यरूप से तप रहा है ? इस प्रकार जिनके विषय में मुमुक्षुओं ने प्रश्न किया है प्रथिवी अर्थात अन्तरिक्षलोक में कौन ‘विद्युत्’ रूप से प्रकाशमान हो रहा है?— इस प्रकार जिनके सम्बन्ध में जलार्थी लोगों द्वारा प्रश्न किया गया है, जो सम्पूर्ण ओषधियों व्रीहि-यव आदि अन्नों में व्याप्त होकर मनुष्यों की जिज्ञासा के विषय हो रहे हैं अर्थात् ताप, फलपरिपाक और प्रकाश के द्वारा कौन समस्त प्राणियों का उपकार और उनके जीवन की रक्षा कर रहा है ? इस प्रकार जिन्हें जानने के लिये लोग प्रश्न करते हैं तथा यज्ञ में अश्वर्युद्वारा बलपूर्वक मन्थन करने पर यह किसके लिये मन्थन किया जा रहा है?— ऐसा लोगों ने जिनके विषय में प्रश किया है, वे वैश्वानर अग्निदेव दिन में और रात्रि में भी हमें नाश से वचावें ।’

तदनन्तर निम्नाङ्कित मन्त्रों से अग्नि का उपस्थान करें ।

उपस्थानमन्त्र

समिधाग्निमिति तं त्वेति च देवा ऋषयो गायत्री छन्दोऽग्निर्देवता अग्न्युपस्थाने विनियोग: ।      

ॐ समिधाग्निं दुवस्यत घृतैर्बोधयतातिथिम् ।
आस्मिन् हव्या जुहोतन ॥

‘हे ऋत्विग्गण ! आपलोग घृताक्त समिधा से अग्निदेव की परिचर्या करें तथा आतिथ्यकर्म से पूजनेयोग्य उन अग्निदेव को घी से प्रज्वलित करें । फिर इस प्रज्वलित अग्नि में सब ओर नाना प्रकार के हषिष्य का हवन करें ।’

ॐ तं त्वा समिद्भिरङ्गिरो घृतेन व्वर्द्धयामसि ।
बृहच्छोचा यविष्टय ॥

‘हे अङ्गिर:— हे गतिशील अग्निदेव ! प्रसिद्ध गुणों से युक्त आपको हम समिधा और घी से प्रज्बलित-कर रहे हैं । हे निर्जर देव ! आप अत्यन्त देदीप्यमान होइये ।’

इसके पञ्चात् नीचे लिखे व्याहृतियोंसहित तीन मन्त्रों से अग्नि को प्रज्षलित करे ।

अग्नि-प्रज्वालामन्त्र

त्रिव्याह्रतीनां प्रजापतिऋषिर्गायत्र्युष्णिगनुष्टुभश्छन्दांस्यग्निवायुसूर्या देवता:, ता, सवितुरिति कण्व ऋषिस्त्रिष्टुप् छन्द: सविता देवता, तत्सवितुरिति विश्वामित्र ऋषिर्गायत्री छन्द: सविता देवता, विश्वानि देवेति नारायण ऋषिर्गायत्री छन्द: सविता देवता सन्धुक्षणे विनियोग: ।

ॐ भूर्भुव: स्व: । ॐ ता, सवितुर्व्वरेण्यस्य चित्रामाऽहं व्वृणे सुमतिं व्विश्वजन्याम् । यामस्य कण्ण्वो ऽअदुहत् प्रपीना, सहस्त्रधारां पयसा महीं गाम् ॥

‘मैं वरण करनेयोग्य सविता की विचित्र नाना प्रकारे के मनोवाञ्छित फल देने में समर्थ तथा सब लोगों का हित साधन करनेवाली उस कल्याणमयी बुद्धि को अंगीकार करता हूँ, जिस गौरूपा बुद्धि का कण्व ऋषि ने दोहन किया था तथा जो अत्यन्त पुष्ट सहस्त्रों क्षीरधाराओं से युक्त और दूध से परिपूर्ण है ।’

ॐ भूर्भुव: स्व: तत्सवितुर्वरेण्यं भर्गो देवस्य धीमहि ।
धियो यो न: प्रचोदयात् ॥

‘हम स्थावर-जङ्गमरूप सम्पूर्ण विश्व को उत्पन्न करनेवाले उन निरतिशय प्रकाशमय परमेश्वर के भजने योग्य तेज का ध्यान करते हैं, जो हमारी बुद्धियों को सत्कर्मों की ओर प्रेरित करते हैं ।’

ॐ विश्वानि देव सवितद्‌र्दुरितानि परासुव ।
यद् भद्रं तन्न ऽआसुव ॥

‘हे सूर्यदेव ! सम्पूर्ण पाप दूर कर दो और जो कल्याणमय वस्तु है हमेंत्र प्राप्त कराओं ।’

इस प्रकार इन मन्त्रों से अग्नि को प्रज्वलित करके बाएँ हाथ में तीन कुश रक्खें और खडा होकर प्रादेशमात्र लम्बी तीन घृताक्त समिधाएँ अग्नि में छोडें ।

समिन्धन-मन्त्र

अग्निसमिन्धन का मन्त्र इस प्रकार है—
पुनस्त्वेति प्रजापतिऋषिस्त्रिष्टुपछन्दोऽग्निर्देवता अग्निसमिन्धने विनियोग: ।

पुनस्त्वाऽऽदित्या रुद्रा व्वसव: समिन्धताम्पुनर्ब्ब्रह्माणो व्वसुनीथ यज्ञै: । घृतेन त्वन्तन्न्वं व्वर्धयस्व सत्त्या: सन्तु यजमानस्य कामा: ॥

‘हे अग्निदेव ! आदित्य, रुद्र और वसुगण तुम्हें पुन: उद्दीप्त करें ।
हे वसुनीथ (घननायक) ! ऋत्विक् और यजमानरूप ब्राह्मण लोग यज्ञों के द्वारा तुम्हें फिर से प्रज्वलित करें तथा तुम भी हमारे अर्पण किये हुए घी से अपने शरीर को बढाओ प्रज्वलित करो और तुम्हारे प्रज्वलित होने पर यजमान की कामनाएँ पूर्ण हों ।’
फिर बैठकर जल से अग्नि का पर्युश्नण करे और घृत, दधि, खीर अथवा घृताक्त यव, चावल या तिल आदि से अथवा मधुर फल से निम्नलिखित मन्त्रों द्वारा चार आहुतियाँ दें ।

सायंद्दोम

ॐ अग्नये स्वाहा, इदमग्नये न मम ।
ॐ प्रजापतये स्वाहा, इदं प्रजापतये न मम ।

प्रातर्होम

ॐ सूर्याय स्वाहा, इदं सूर्याय न मम ।
ॐ प्रजापतये स्वाहा, इदं प्रजापतये न मम ।

इसके पश्चात् अग्नि की प्रदक्षिणा करके प्रणाम करें और—

त्र्यायुषमिति नारायण ऋषिरुष्णिक् छन्द आशीर्देवता भस्मधारणे विनियोग: ।

ॐ त्र्यायुषं जमदग्ने: कश्यपस्य त्र्यायुषम् ।
यद्देवेषु त्र्यायुषं तन्नो ऽअस्तु त्र्यायुषम् ॥

‘जमदग्नि ऋषि और कश्यप मुनि का जो तीनों बाल्य, यौवन, जरा अवस्थाओं की आयु का समूह है तथा इन्द्र आदि देवताओं की जो तीनों बाल्य, कुमार और यौवन अवस्थाओं की आयु का समाहार है, वह हमें प्राप्त हो ।’

इस मन्त्र से होम के भस्म को क्रमश: ललाट, ग्रीवा, दक्षिण बाहुमूल और हृदय में लगावें । इसके बाद निम्नाङ्कित श्लोक पढकर न्यूनतापूर्ति के लिये भगवान् से प्रार्थना करें ।

ॐ प्रमादात् कुर्वतां कर्म प्रच्यवेताध्वरेषु यत् ।
स्मरणादेव तद्विष्णो: सम्पूर्ण स्यादिति श्रुति: ॥
यस्य स्मृत्या च नामोक्त्या तपोयज्ञक्रियादिषु ।
न्यूनं सम्पूर्णतां याति सद्यो वन्दे तमच्युतम् ॥

‘यज्ञ में कर्म करनेवालों का जो कर्म प्रमादवश विधि से च्युत हो जाय, वह भगवान् विष्णु के स्मरणमात्र से ही पूर्ण हो सकता है, ऐसा श्रुति का वचन है ।’

‘जिनके स्मरण और नामोचारण से तप, यज्ञ आदि क्रियाओं में न्यूनता की तत्काल पूर्ति हो जाती है, उन भगवान् अच्युत को मैं प्रणाम करता हूँ ।’

ॐ विष्णवे नम: । ॐ विष्णवे नम: । ॐ विष्णवे नम: ।

अन्त में निम्नाङ्कित वाक्य कह कर यह हवन-कर्म भगवान् को अर्पण करें ।

कृतेनानेत नित्यहोमकर्मणा श्रीपरमेश्वर: प्रीयताम्, न मम ।

Animesh’s Blog